Márc. 24-27-e között Temesváron nemzetközi értekezletet rendeztek, egyik fő szervezője Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem tanára volt, ahol a hatalom és ellenzék viszonyát vitatták meg, a közép-kelet-európai országokra vonatkoztatva. Az értekezleten kritikus szellemű értelmiségiek vettek részt, olvashatjuk az újságban. A megjelentek szolidaritási nyilatkozatot adtak ki: "erkölcsi szolidaritást vállalnak egymással a demokrácia és a politikai pluralizmus közép- és kelet-európai visszaállítását célzó erőfeszítéseikben." Az aláírók között vannak a Polgári Szövetség képviselői, több országból a liberális értelmiségiek, Magyarországot a Szabad Demokraták Szövetsége képviselte /Haraszti Miklós, Karádi Éva és Törzsök Erika/. A nyilatkozatban nem esett szó a kisebbségekről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30-31./
1991. augusztus 16.
Sokan eljöttek Székelyudvarhelyre, a II. Erdélyi Diáktalálkozóra /júl. 31.-aug. 6./. Törzsök Erika, a Szabad Demokraták Szövetsége kisebbségi ügyekkel foglalkozó szakosztály-vezetője elmondta, hogy a nemzetiségi kérdés megoldása csak az általános polgárosodás keretében képzelhető el. Véleményéhez csatlakozott Kolumbán Gábor, az RMDSZ gazdasági alelnöke. Pecze Zoltán /Budapest/ az Ifjúsági Demokrata Fórumot mutatta be. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./
1993. január 15.
Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke a vele készült interjúban visszapillantott a Kolozsvári Nyilatkozatra, megállapítva, hogy az rögtönzés eredményeként született meg. A mai román gondolkodásban "ha valaki önrendelkezik, akkor nemzeti államot akar létrehozni", ezért "nem tudunk előrehaladni addig, amíg a román demokráciában meg nem jelennek azok a fogalmak, amikre lehet hivatkozni." Törzsök Erika feltette a kérdést, "helyes volt-e a kolozsvári nyilatkozat nem igazán precízen kidolgozott változatával" előállni? Kolumbán nem ítélte el azt, hogy előálltak a nyilatkozattal. "Ugyanúgy menet közben építkezünk és rögtönözünk, mint az egész ország." Differenciáltabb identitásfogalmat kell meghatározni, vallotta Kolumbán. Az RMDSZ-kongresszus egyik tétje, hogy sikerül-e árnyaltabb prioritási sorrendet felállítani. /Törzsök Erika: A nap interjúja Kolumbán Gáborral, az RMDSZ alelnökével. = Magyar Hírlap, jan. 15./ Kolozsvári Nyilatkozat: 1992. okt. 25.
1993. február 27.
A román-magyar kapcsolatokról volt szó a Jászi Oszkár Külpolitikai Társaság által szervezett találkozón. Az előadók között volt Vékás Domokos volt kolozsvári főkonzul a konzulátus 1988. júniusában történt bezárásáig. Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségpolitikusa a romániai magyarság helyzetét elemezte. Úgy értékelte, hogy az RMDSZ kongresszusa után konszenzuson nyugvó eredmény született. Törzsök Erika óvott attól, hogy a Romániával való kapcsolatépítés során csakis az erdélyi magyarság érdekeit helyezzék középpontba. Törzsök Erika szembeszállt azzal a nézettel is, hogy Romániában az RMDSZ lenne az egyetlen demokratikus erő. Gömbös János, a Biztonsági és Honvédelmi Kutatások Központjának igazgatója a tanácskozáson úgy vélekedett, hogy a román hadseregben továbbra is erős a nacionalista befolyás és a magyarságról kialakított ellenségkép. /(pietsch): Tanácskozás a román-magyar kapcsolatokról. = Magyar Nemzet, febr. 27./
1993. szeptember 11.
Katona Ádám, az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének vezetője indulatosan nyilatkozott a Neptunban zajlott tárgyalások szereplőiről. Szerinte Tokay György, Frunda György és Borbély László élesen szembenállnak az autonómia kérdésével. Emlékeztetett arra, hogy az RMDSZ hargitafürdői ülésén Csapó József önrendelkezési tervezetét tárgyalták. Akkor Tokay György és Frunda György a tervezet ellen szólaltak fel és elérték azt, hogy ezt a memorandum-tervezetet titkosították. Azóta ez a szárny úgy tesz, mintha nem is létezne ez tervezet. Azóta többször tárgyaltak erről, de Tokay és társai lehetetlenné tették az érdemi munkát ebben az ügyben. Kezdetben terminológiáját kifogásolták, később azt kérték, nemzetközi szakértők vizsgálják meg Csapó tervezetét. Ez megtörtént és a szakértők elismeréssel nyilatkoztak a tervezetről. Katona szerint Markó Béla elnök is a cinkosuk. Markó úgy mutatja, mintha ő volna a mérleg nyelve, aki nem csatlakozik se ide, sem oda. Valójában -Katona szerint - Markón múlt, hogy az autonómia-tervezet nem került az országos testületek elé. A kormányzattal folytatott neptuni tárgyalásokban Verestóy Attila is részt vett. Katona Ádám ezt a csoportot kormánypárti csoportosulásnak nevezi, akiket az egyéni érdek vezérel. Ez az asszimiláns csoport Tokay György vezetésével paktumot kötött a magukat liberálisnak definiáló, tulajdonképpen kozmopolita csoportosulással /meghatározó személyiségük Cs. Gyimesi Éva, köztük van Szilágyi Sándor, Magyar Nándor is/. Az RMDSZ brassói kongresszusán ez a szövetséget kötött két csoport lett a hangadó, embereik kerültek a vezetésbe. Az összes vezető funkció az ő kezükbe került. Ez meghatározza az RMDSZ politizálását. Az SZDSZ képviselői belefolytak az RMDSZ legutóbbi kongresszusának irányításába. Az SZDSZ-es Törzsök Erika futkosott a brassói kongresszuson jelen levő Pető Iván és Cs. Gyimesi Éva között. Állandóan vitte az utasításokat. Az SZDSZ igyekszik befolyásolni az RMDSZ-t. /Bodnár Dániel: Katona Ádám, az székelyudvarhelyi szervezetének vezetője a megosztottságról, az autonómiáról és a titkos tárgyalásokról. = Magyar Nemzet, szept. 11./
1994. március 28.
Márc. 25-27-e között az RMDSZ Szabadelvű Köre Csíkszeredában megtartotta első országos programadó gyűlését. Meghívottként jelen volt Horia Rusu, a Liberális Párt`93 ügyvezető elnöke, Törzsök Erika az SZDSZ, Medvigy Endre az MDF képviseletében. Záróközleményük szerint elfogadták szervezeti és működési szabályzatukat. Az elfogadott programelvek között szerepel a szabadelvűség és nemzet, a kollektív jogok, a gazdaságpolitika és önkormányzati politika, továbbá a kulturális önszerveződés stratégiája. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Eckstein Kovács Péter, alelnökök: Zsigmond László, Kolumbán Gábor, Szilágyi Zsolt, Birtalan Ákos és Egyed Péter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
1994. augusztus 10.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőjét, Entz Gézát felmentették, utóda Lábody László, helyettese pedig Törzsök Erika, az SZDSZ kisebbségi szakértője. A kollektív jogok fogalma tisztázatlan, hangsúlyozta, de azt a tartalmat, amit ez a fogalom takar, a magyar kormány támogatja. - Ahhoz, hogy az emberek szülőföldjükön boldogulhassanak, egzisztenciát kell teremteni számukra. Két fő irány van: az egzisztenciateremtés és a jogvédelem. - Tabajdi kifejtette: "nem köthető meg olyan alapszerződés, amely nem biztosít kellő garanciát a kisebbségi jogokra vonatkozóan." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 10./
1994. augusztus 23.
Tabajdi Csaba aug. 23-án fogadta a börtönből szabadult székelyföldi fiatalokat, az előző napon öngyilkosságot elkövetett Vass-Kiss Előd társait, akiknek magyarországi beilleszkedésükhöz a szükséges tartózkodási és munkavállalás engedélyek beszerzésében segítséget ígért Törzsök Erika a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1994. augusztus 24.
A román-magyar alapszerződéssel összefüggő kérdéseket vitatott meg aug. 24-én Budapesten szakértők részvételével Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnökhelyettese Takács Csabával, az RMDSZ ügyvezető elnökével és Bodó Barnával, az RMDSZ politikai alelnökével. Tabajdi Csaba ismételten hangsúlyozta, hogy olyan alapszerződés megkötését szorgalmazza, amely messzemenően kiterjed a kisebbségek jogainak szavatolására és azok gyakorlati érvényesítésére is. Az RMDSZ javaslatára - a HTMH koordinálásával - sor kerül az érdekelt tárcák, valamint a romániai magyarság érdekvédelmi szervezet munkatalálkozójára. A kisebbségek életét érintő legfontosabb kérdésekkel foglalkozó szakmai csoportok működtetéséről is tárgyaltak /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./
1994. szeptember 7.
Diszkriminációt érzékeltünk a tanügyi törvény, a kolozsvári főtéren folyó ásatások, a kétnyelvű feliratok esetében, nem is szólva a kormánypárti sajtóban és más médiumban ellenünk intézett heves támadásokról. A hivatalos nyilatkozatok Romániában ellenkeznek a politikai gyakorlattal és az alapszerződés megkötésének elvárásaival. - összegezte Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke az alapszerződéssel kapcsolatos helyzetet. Törzsök Erika kifejtette, hogy "Nyugat-Európa elvárása ezzel a térséggel szemben elsősorban az egymás közötti együttműködés megteremtése", ugyanakkor nem történtek meg a bizalomerősítő lépések. Kérdéses, a jelenlegi román politikai elitben van-e olyan elszántság, hogy félvállalja a szükséges kötelezettségeket. Az "oktatási törvény jelenlegi formájában nem az a bizalomépítő, baráti gesztus, amelyre a továbbiakban építeni lehetne." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 7./
1994. szeptember 8.
Az Evenimentul Zilei közli Törzsök Erika nyilatkozatát, aki a romániai magyarok helyzetéről megállapította: "a teljesen indokolt érvek mellett a vita - s ezt el kell ismernünk - eléggé bonyolulttá válik. Egyrészt támogatást kérnek a román államtól olyan intézmények számára, amelyek az anyanyelvi oktatás intézményei, másrészt önrendelkezésről beszélnek." /Irina Vainovski-Mihai: A románok és a magyarok egymásnak vannak rendelve - állítja Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatának alelnöke. = Eveninentul Zilei (Bukarest), szept. 8./
1994. szeptember 27.
Szept. 27-én az RMDSZ küldöttsége Budapesten folytatott tárgyalásokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Lábody László, a HTMH elnöke és Törzsök Erika elnökhelyettes fogadta a Takács Csaba ügyvezető elnökkel az élen érkező delegációt /tagjai: Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Bodó Barna politikai alelnök, Tokay György képviselőházi frakcióvezető, Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök, Magyari Nándor önkormányzati alelnök, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető-helyettes/. A küldöttséget fogadta Kuncze Gábor belügyminiszter, Szent-Iványi István külügyi államtitkár, Pető Iván, az SZDSZ elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Új Magyarország, szept. 28./
1994. szeptember 29.
Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese megállapította, hogy az elmúlt években a hivatal alapvető feladatát, a koordinációs szerepkört igazából nem tudta ellátni. A "kisebbségpolitika feladata létrehozni azokat a feltételeket ahhoz, hogy a kisebbség a saját szülőföldjén maradhasson, tanulhasson, teremthesse meg, méghozzá hosszú távon, egzisztenciáját." Fiatal szakembereket kell kinevelni. Hiba volt, hogy a kisebbségi elit sem használta ki privatizációs és kárpótlási folyamatokban rejlő tőkekoncentrálási lehetőséget. Szükség van önkormányzati akadémiák létrehozására. Jelenleg folyik a finanszírozási rendszer áttekintése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./
1994. október 6.
Aradon a 13 vértanúra emlékeztek, az RMDSZ nevében Dézsi Zoltán, az SZKT elnöke, a magyar kormány nevében Szent-Iványi István külügyi államtitkár, az aradi magyarok nevében Tokay György képviselő, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője mondott beszédet. A magyar kormány bizonyította jó szándékát, mondotta Szent-Iványi István, ehhez azonban Magyarországnak partnerekre van szüksége. Biztosítani kell, hogy e folyamatot ne akadályozzák meg szélsőséges erők. A magyar kormány koszorúját Szent-Iványi István, a Határon Túli Magyarok koszorúját Törzsök Erika elnökhelyettes, a Magyarok Világszövetségéét Beke György helyezte el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./ Nagyváradon okt. 6-a alkalmából Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 8-9./
1994. október 13.
Az alapszerződés alkalmas lesz arra, hogy oldja a két ország közötti gyanakvást, jelentette ki Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese. Nyugaton elvárják tőlünk, hogy rendezzük viszonyunkat szomszédainkkal - számunkra az alapszerződés az európai integráció kötelező penzuma. A szerződést csak akkor írják alá, ha az erdélyi magyarokat nem hozzák hátrányos helyzetbe. Romániában a meglevő gazdasági és szociális feszültségeket nemzeti feszültségek, ezeket pedig országok közötti feszültségek formájában jelenítik meg. A román vezetésnek erre szüksége van, ez legitimálja hatalmát. A játékban "sajnos olykor az RMDSZ is eljátssza a neki kiosztott konfrontációs szerepet." /Népszava, okt. 14./
1994. október 20.
Arra kérdésre, hogy mennyi költségvetési pénzt fordítottak a határon túli magyarság támogatására, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese elmondta, hogy pontos adatokat nehéz mondani, mert a költségvetés különböző fejezetei között elszórtan jelent meg az összeg. "A támogatás útja kideríthetetlen, kifürkészhetetlen." Az elmúlt években voltak "kiválasztottak, és kliensi rendszer alakult ki." /Magyar Hírlap, okt. 20./
1994. október 26.
Az új kisebbségi koncepció értelmében koordinálni kell mindazokat a területeket, amelyek a kisebbségekkel foglalkoznak, és menedzselni kell közülük azokat, amelyektől remélhető, hogy a kisebbségeknek a szülőföldjükön teremtenek egzisztenciát - jelentette ki Törzsök Erika az Erdélyi Naplónak adott interjújában. Sajátos "túlintézményesülés" ment végbe egyes területeken, például elhibázottnak tartja a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Szovátán történt ingatlanvásárlását, mert azt sohasem használják ki, az összeg nem térül meg. Olyan információs adatbázist kell létrehozni, amely betekintést enged a Magyarországon számba jöhető forrásokba, másrészt láttatja, hol jelennek meg a pályázók, pályázatok, projektek, hogy ne legyenek párhuzamosságok. A kisebbség nincs abban a helyzetben, hogy politikai hatalmát gazdasági hatalommá mentse át. Olyan gazdaságfejlesztési hitel- és garancialapot kell létrehozni Magyarországon, amely a határon túli magyar vállalkozók számára teremt lehetőséget saját vállalkozások nagyobb biztonsággal történő indításához. - Felhívták a Pénzügyminisztérium figyelmét arra, hogy a kormányprogrammal ellentétes a kisebbségek részére megszavazott támogatások csökkentése. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 26./
1994. október 29.
1990 nyarán született meg az elhatározás Marosvásárhelyen, a helyi RMDSZ-ben, hogy szobrot állítanak a város hajdani polgármesterének, Bernády Györgynek, akit 1902-ben választottak meg erre a posztra. 1991-ben hivatalosan is bejelentették ezt a kezdeményezést, a prefektus közölte: állami támogatást nem adnak ehhez. 1992-ben megalakult a Bernády György Közművelődési Egyesület, elnöke Borbély László, alelnöke Király István lett. 1992 októberében 11 szobrászművészt kértek fel, vegyenek részt a pályázaton. Végül Bocskay Vince munkáját fogadták el, megindult a gyűjtés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./ Okt. 29-én 7-8 ezres tömeg előtt hullott le a lepel Bernády György szobráról. Borbély László, a Bernády Alapítvány elnöke, Sütő András, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Csoóri Sándor, Cornel Muraru író, főszerkesztő, Ion Rakolta prefektus és Marosi Barna, a Bernády György városa című könyv szerzője mondott beszédet. Koszorút helyezett el - többek között - Rudas Ernő nagykövet, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese és Entz Géza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./ A szoboravatás valami újnak jelenti a kezdetét, hangzott el Takács Csaba beszédében. Talán a szobor lesz az, ami nem engedi, hogy Marosvásárhely újra gyilkos szenvedélyek színterévé váljék. Úgy tűnik, az igazságot is meg lehet szokni, jegyezte meg Sütő András. Mármint azt az igazságot, hogy Bernády Györgynek ebben a városban helye van. Valamikor Kossuth-, Petőfi- és Rákóczi-szobra is volt a városnak, de ezeket ledöntötték, megsemmisítették. Előbb vagy utóbb ezek is visszatérnek, mert sorsukról az itt élőknek és nem valamiféle bizottságnak kell dönteni. Csoóri Sándor arra emlékezett, hogy amikor először járt Marosvásárhelyen, rögtön látta, ez egy ízig-vérig magyar város. /Kurír, nov. 8./
1994. október 29.
Okt. 29-én ünnepélyesen felavatták a mozgássérült gyermekek szanatóriumát Püspökfürdőn. Ez az egyetlen olyan intézmény Romániában, ahol a gyermekeket 16 éves korukig kezelik, emellett tanítják is. Az épület felújításában segítséget nyújtott szervezetek képviselői jelen voltak /többek között a lichtesteini Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat/, továbbá a magyar kormány képviseletében Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 1./
1994. november 23.
Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ Kolozs megyei elnöke nyílt levelet írt Törzsök Erikának, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyetteséhez, kifogásolva, hogy az Erdélyi Napló okt. 26-i számában elhibázottnak nevezte az RMPSZ szovátai ingatlanvásárlását. Nem vitatkozni kell, hanem cselekedni, zárta levelét Szőcs Judit. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 23./
1994. november 26.
Nov. 26-án Székelyudvarhelyen ünnepélyes keretek között emlékeztek meg a romániai magyar televíziózás 25. évfordulójáról. Az ünnepségen megjelent Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29., Népszabadság, Pest Megyei Hírlap, nov. 28./
1994. december 10.
Budapestre látogatott a Romániai Magyar Református Egyház küldöttsége /dr. Csiha Kálmán és Tőkés László püspökök, Szilágyi Aladár főgondnok/, hogy részt vegyen az 1995-ben tartandó Egyetemes Magyar Református Konvent előkészítésével foglalkozó tanácskozáson. A megbeszélésen megjelentek a szlovákiai, kárpátaljai református püspökök, valamint a nyugat-európai és kanadai reformátusok küldöttei. Másnap a háromtagú küldöttséget fogadta Tabajdi Csaba államtitkár, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, valamint Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke. A felek megállapodtak a rendszeres kapcsolattartás szükségességében. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 10-11./
1994. december 24.
Németh János RMDSZ-képviselő szovátai pedagógusként vitatta Törzsök Erikának az Erdélyi Napló okt. 26-i számában kifejtett véleményét, hogy elhibázott volt a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének /RMPSZ/ szovátai ingatlanvásárlása. A képviselő kifejtette, hogy kedvező áron vették meg a 80 fő számára szállást biztosító üdülőt, ahol az RMPSZ dokumentációs és továbbképző központot hoz létre, emellett kihasználtságát is biztosítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24-25./
1995. január 20.
Kántor Lajos, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének elnöke jan. 20-án Budapesten sajtótájékoztatót tartott. Elmondta, hogy a magyar költségvetésből a kisebbségi sajtó részére juttatott támogatás 1994-ben 60 millióról 40 millióra csökkent, annak ellenére, hogy ígéretet kaptak: nem csökken a támogatás. Ismertette a romániai magyar sajtó nehéz helyzetét. A lapok megjelenését a mesterségesen előidézett papírhiány és a költségek emelkedése veszélyezteti. A valaha 180-200 munkatársat foglalkoztató Romániai Magyar Szót most "tizenvalahányan írják". Bírálta a Határon Túli Magyarok Hivatalát, mert bürokratikus munkájuk, lassúságuk miatt a forintleértékelés és az átváltás miatt az odaítélt összegek sokat veszítettek értékükből. Törzsök Erika, a hivatal elnökhelyettese elmondta: szeptemberben állt fel az új vezetés a hivatal élén, idő kellett, míg kialakították az új rendszert, ezért volt a késés. A csökkenés nem volt olyan nagy mértékű, mert a 40 millió Ft-ot kiegészítette az Illyés Alapítvány 15 millióval. /Magyar Nemzet, jan. 21./ Kántor Lajos arról is beszélt, hogy nehéz helyzetbe került a Nagyváradon működő magyar újságíróiskola is. /Magyar Hírlap, jan. 21./ A támogatás szükséges a megjelenő mintegy 120-150 romániai magyar nyelvű lap részére. /Pest Megyei Hírlap, jan. 23./
1995. január 24.
Göncz Árpád köztársasági elnök és Horn Gyula miniszterelnök jan. 24-én lemondta Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral tervezett budapesti találkozóját, így tiltakozva az RMDSZ betiltását kilátásba helyező fenyegetések ellen. /MTI/ Ezen a napon Hrebenciuc Kovács László külügyminiszterrel tárgyalt. A megbeszélés után a kormányfőtitkár közölte, hogy hazatérve tárgyalni kíván az RMDSZ vezetőivel és bízik abban, hogy a Budapesten szinte földrengésnek tűnő vitát sikerül rendezni. Megállapodtak abban, hogy febr. 1-jén Strasbourgban, az ET kisebbségvédelmi keretegyezményének aláírásakor Kovács László találkozik Melescanu külügyminiszterrel. /Új Magyarország, jan. 25./ Hrebenciuc a tárgyalást rendkívül gyümölcsözőnek nevezte, szerinte az RMDSZ-nek el kell döntenie, hogy mikor szerepel pártként és mikor érdekvédelmi szervezetként. Kovács László viszont kifejtette, hogy Hrebenciuc válaszai egyáltalán nem voltak megnyugtatóak. A román kormány a gazdasági átalakulást segítő törvények elfogadása érdekében engedményeket tesz a kisebbségi kérdésben. /Magyar Nemzet, jan. 25./ Viorel Hrebenciuc úgy próbálta beállítani a román igazságügy-miniszter hivatalos közleményét, mintha az magánvélemény lenne. Nem sikerült! Sem a magyar kormány, sem egyetlen parlamenti párt nem hajlandó diplomatikus mosollyal viszonozni a román vezetés legújabb húzását. /Népszava, jan. 25./ Székely László Budapest politikai üzenete Bukarestnek címmel kommentálta azt, hogy a magyar vezetők nem fogadták Hrebenciucot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./ Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese szerint az igazságügy-miniszter "tudja, hogy nemsokára meg fognak válni tőle. Azaz bukásának küszöbén tett ezt a kijelentést. A vendég ugyanakkor azt is elmondta, hogy az RMDSZ-nek másképpen kellett volna reagálni a történtekre. És igaza van." "...nekem is ez a véleményem" - mondta Törzsök Erika. /Kurír, jan. 25./
1995. január 25.
Kántor Lajos ismertette budapesti sajtótájékoztatójának visszhangját: azonnal visszautasították azt, amit a sajtótámogatásról, a támogatások csökkentéséről mondott, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese védte a mundér becsületét. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 25./ Törzsök Erika megjegyezte, szerencsésebb lett volna, ha kijelentése előtt egyezteti álláspontját a hivatal vezetésével. A MÚRE gyakran hiányosan küldte meg a pályázathoz szükséges dokumentumokat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./
1995. január 28.
Visegrádon rendezett Média Közép-Kelet-Európában címen háromnapos /jan. 26-28./ tanácskozást a Friedrich Naumann Alapítvány, a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és a Magyar Televízió. Az alkotóműhelyek között akarnak szorosabb kapcsolatot teremteni. A vitaindítót Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese tartotta, aki a Kurír kérdésére elmondta, hogy ebben a témakörben ez a második rendezvényük, az első Székelyudvarhelyen volt 1994. nov. 26-28-án. A mostanin minden közép-kelet-európai magyar médium képviselője részt vesz. - A HTMH koordináló tevékenységet akar folytatni. /Kurír, jan. 26./ A résztvevők megállapították, hogy az alapszerződés megkötése nem kötelező feltétele az Európai Unióba való belépésnek. Szőcs Géza szerint ahhoz, hogy ne ismétlődhessen meg az 1990-es marosvásárhelyi tragédia, információk szükségesek. /Népszabadság, jan. 27./ Szent-Iványi István államtitkár elmondta, hogy a kormány egymással egyenrangú kérdésként kezeli az európai integrációs törekvést és a határon túli magyar kisebbség helyzetét. - Törzsök Erika kifejtette, hogy a határon túli médiák mind Budapestre függesztik szemüket, azonban nincs elegendő pénz. Fontos lenne, hogy bizonyos európai /pl. Phare-program/ pénzekhez is hozzájussanak a médiák, jelentette ki. /Magyar Nemzet, jan. 30./
1995. március 6.
A kormány közalapítvánnyá változtatta az Illyés Alapítványt és jóváhagyta az Új Kézfogás Alapítvány dokumentumait. Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese elmondta, hogy a közalapítványi forma nagyobb pénzügyi fegyelmet, ellenőrizhetőséget és nyilvánosságot biztosít. A határon túli magyarság támogatására szánt összeg nominálisan nem csökkent, de reálértékben kevesebb, mint az előző évben. Az Illyés Alapítvány évi 300 millió forinttal rendelkezik, elsősorban a határon túli magyar sajtó, kulturális tevékenység, oktatási intézmények működéséhez kíván segítséget nyújtani. Az Új Kézfogás Alapítvány évi 200 millió forintja a magángazdasági tevékenység ösztönzésére szolgál. /Magyar Hírlap, márc. 6./
1995. március 21.
A horvát-magyar kisebbségvédelmi egyezmény véglegesített változatát cserélte ki márc. 21-én Budapesten Smiljan Simac külügyminiszter-helyettes és Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, miután a múlt héten megállapodtak a tizennyolc cikkelyből álló dokumentum és a preambulum tartalmáról. Törzsök Erika elmondta, hogy az egyezményben mindkét ország szavatolja a területén élő horvát, illetve magyar kisebbségek európai normák szerinti életfeltételeit, anyanyelvi, kulturális és vallási identitásuk megőrzését. A dokumentum tartalmazza az ET 1201-es ajánlását. /Népszabadság, márc. 22./
1995. március 29.
A Határon Túli Magyarok Hivatalának vendége volt márc. 29-én a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium. Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Törzsök Erika fogadta az újságíró-növendékeket. Törzsök Erika felvetette, hogy egy jóval erősebb Magyarország esetében sem lenne célszerű a mintegy 160-180 romániai magyar nyelvű lapot hosszabb távon támogatni. Ez ugyanis nem járul hozzá ahhoz, hogy az említett lapok saját lábukra álljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31., Magyar Nemzet, márc. 30./
